A „BARF” kifejezést először Debbie Tripp amerikai hölgy használta azokra a kutyatulajdonosokra, akik friss, nyers eledellel etették kedvenceiket. Ebben az esetben a BARF (Born Again Raw Feeders) jelentése – újrahasznosított nyers élelem. Később ez a kifejezés módosult a Biologically Appropriate Raw Foods kifejezésre, melynek jelentése – biológiailag alkalmas nyers élelem.
Kész eledel (granulátumok) – mi is ez?
Csak kevés tulaj tudja, milyen ízesítőket tartalmaznak valójában a granulátumok. A tápokba kevert különféle kémiai anyagokról, tartósítószerekről, ízfokozókról már szinte minden állatbarát értesült, ezért időközben számos állateledel gyártó átállt a vegyszermentes tápok készítésére. Arra azért még mindig nem derült fény, miként lehetséges az, hogy az ilyen vegyszermentes termékek több mint egy éves szavatossági idővel rendelkeznek. Ennek egyetlen oka lehet, hogy a gyártók olyan alapanyagokat használnak, melyek már eleve kemikáliákkal tartósítottak. Ezért az ilyen alapanyagokból gyártott termékekhez már nem szükséges azokat hozzátenni. Amikor egy zsákon az áll, hogy „vegyszermentes”, az csak annyit jelent csupán, hogy a gyártási eljárás során, a gyártó már nem kevert bele további kémiai anyagokat. Ennek ellenére a félkész termékek, mint a csontliszt, vagy a gabonalisztek még mindig tartalmazhatnak konzerváló anyagokat.
További problémaforrás még a gyártási folyamat átláthatatlansága és a felhasznált alapanyagok minősége. Jó lenne tudni, valójában mi minden megengedett, és értendő az „állati melléktermékek”, „baromficsontliszt”, „halcsontliszt”, vagy „csontliszt” kifejezések alatt. Állati maradványokat találhatunk még a legjobb eledelekben is: Tyúkok- lábait, csőrét, tollát, ürülékét; Marhák- vérét, bőrét, patáit, ürülékét, vizeletét….és ezekhez még zöldségipari és gabonaipari hulladékokat is.
A baromfilábak, tollak, és a patás állatok patái nagyon nagy mennyiségben tartalmaznak bizonyos típusú fehérjét, melyet aztán beleszámolnak az elfogadott mennyiségű nyers fehérjebevitel értékébe. A kutyák azonban ezt a típusú fehérjét nagyon nehezen emésztik meg, és csak kismértékben épül be szervezetükbe. Az összes granulátum nagy részét (60-90%) őrlemények alkotják. Ami a csomagoláson feltüntetett összetevőket illeti, többnyire ezek az őrlemények fajtánkét kerülnek megnevezésre, és így előfordulhat, hogy a húsőrleményt az első helyen tüntetik fel. A vitaminok, enzimek, aminosavak és a telítettlen zsírsavak a magas hőkezelés következtében teljesen, vagy részben megsemmisülnek, ezzel szemben sajnos a gyógyszerek és különféle narkotikumok egyáltalán nem károsodnak. Ezekre az összetevőkre a tápszereket pedig egyáltalán nem tesztelik.
Elgondolkodott már valaha azon, hol végzik hallott kedvenceink tetemei? A válasz igen egyszerű és sokkoló, a hús és csontliszt keverékekben. E mellett gyakran az is megesik, hogy az egyes részek nem kerülnek időben eltávolításra- az elaltatott állatok bolhanyakörve, szupermarketekből származó húsok csomagoló anyaga… mind feldolgozásra kerül a hús- csontlisztekbe.
Gyakran kerül mángold sűrítmény is a keverékekbe, mert sötétre festi az ürüléket, és mivel az ürülék sokáig marad a bélrendszerben keménnyé is válik – kedvelt eljárási módja ez sok gyártónak.
A kutya a húsevők csoportjába tartozik
Hasonlóan, mint elődje a farkas, a kutya is a húsevők közé tartozik. Mindemellett a farkas nem csak kizárólag hússal táplálkozik. Az elejtett vadak mellett a farkas étrendjében gyümölcs, gabona, erdei termések, fűfélék, kukacok, rovarok, de növényevő állatok ürüléke is előfordul. A farkas jobbára nála nagyobb állatokat zsákmányol, amikor is szinte az egész állatot a legnagyobb csontok kivételével elfogyasztja. Megeszi a szőrős bőr nagy részét, továbbá az emésztőrendszer egy részét is. Az egész állat elfogyasztásával és megemésztésével hozzájut az összes számára nélkülözhetetlen tápértékhez, úgy mint: fehérjék, zsír, ásványi anyagok, vitaminok, enzimek és ballaszt anyagok.
A kutyáknak húsevőkre jellemző fogazata van, erős szemfogakkal, hogy elfoghassák a zsákmányt, és éles őrlő fogakkal, melyek a hús és a csontok őrlésében segítik. A növényevő állatokkal ellentétben a kutya nyála nem tartalmaz emésztő enzimeket, és jóval kevesebb nyálat is produkál.
A kutyák nyála igen híg, és inkább csúszó anyagként funkcionál az étel továbbításához, mely a húsevő állatok esetében nagyobb darabokból áll. A növényevő állatokkal ellentétben a kutyák gyomra is jóval nagyobb, akár 8-szor nagyobb, mint egy ló gyomra annak testtömegéhez viszonyítva. Gyomornedvük 10-szer több fiziológiás sóoldatot tartalmaz, mint az emberé, továbbá a táplálékkal telített gyomor pH értéke 1-nél kisebb, míg az emberé 4-5. A gyomorsav-termelés kiváltója a hús.
A növényevő állatok beleinek hosszával összehasonlítva, a kutya belei igen rövidek. A megevett húst és csontokat maximum 24 óra leforgása alatt teljesen megemészti. A növényevőknél a teljes emésztési folyamat 4-5 napig is eltarthat.
Ezek a megfigyelések egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy a kutyák a húsevők csoportjába tartoznak, ezért növényi alapú őrleményekkel történő etetésük egyáltalán nem helyes. A granulátumokban található gabonafélék a kutyáknak jelentős problémákat okoznak. Az ilyen nemű táplálás esetén nem alakul ki náluk kellő mennyiségű gyomorsav, mivelhogy hiányzik a kiváltó tényező – a hús. Ezáltal, nincs ami a bekerült baktériumokat elpusztítsa, az állat felfúvódik, gyomra eltorzul és elterjednek benne az élősködők. A nyálmirigyek túlterhelté válnak a gabonák emésztéséhez szükséges enzimek előállítása miatt, mivel a hőkezeléssel gyártott granulátumokban csak elvétve fordulnak elő még élő enzimek, és ezen felül a kutyák emésztőrendszere sem megfelelő a nagy mennyiségű növényi táplálék megemésztésére.
Főzéssel az állati fehérjékben az aminosavak lánca megváltozik, amik nagyrésze ezután a kutyák számára haszontalanná válnak. Hőkezelés után a fehérjék nehezen emészthetővé válnak, és nagy mennyiségben veszítenek ásványianyag tartalmukból. Még akkor is, ha a húsfőző levet is megkapja a kutya, az ásványi anyagok nagy részét nem tudja beépíteni szervezetébe.
Azok az aminosavak, melyek a nyers húsban találhatók, alkotják az egészséges kutya immunrendszerének alapját.
A granulátumokban a zsírok Etoxikin, BHA és BHT tartósítószerek segítségével kerülnek konzerválásra. Ezek a tartósítószerek kárt tehetnek a fehérvérsejtekben, gyengíthetik az immunrendszert és meggátolhatják a megfelelő glükózfelvételt. Mivel ezek az anyagok növelik a rákos sejtek kialakulásának esélyét, az emberi fogyasztásuk szigorúan tilos. Az Omega-3 zsírsavak teljesen hiányoznak a granulátumok összetételéből, mivel ezek konzerválása a mai napig nem lehetséges.
A granulátumokon élő kutyák optimális esetben túlélik az ilyen etetést, látszólag egészséges életet élnek, de sajnos jóval gyakrabban betegszenek meg. Az enzim-, aminosav-, antioxidáns- és a telítettlen zsírsavak hiányának köszönthetően immunrendszerük igen gyengévé válik. Nyálmirigyeik túlterheltek és nem működnek megfelelően, pofájukban fogkő és krónikus gyulladás alakul ki, mely így még tovább gyengíti az állatok immunrendszerét.
Eközben a gazdák különféle diétás étrendre fogják kedvenceiket, hogy így elnyomják a megbetegedés tüneteit, melyeket a kész száraz tápokkal való etetés idézett elő. Ha nem lenne túlontúl szomorú ez a tény, még nevethetnénk is a helyzet iróniáján.
Hogyan tovább?
Egyre több tulajdonos kezdett el foglalkozni kutyája egészségének megőrzésével és ennek okán annak étrendjével. Sokan áttértek a természetes nyers hús és csontokkal történő etetési módra.A rég elfeledett könyvek, mint például Juliette de Bairacli Levy írásai, újra olvasókra találtak, és számos új könyv is megjelent a piacon ebben a témában. Azok, akik áttértek a BARF elv alapján történő etetésre, észlelték kedvenceik egészségének javulását. Eltűntek a bőrproblémák, a kanok energikusabbá váltak a nőstények pedig jobban viselték a vemheséget és kevesebb problémával küzdöttek meg kölykeik gondozása során.
Ma már nagyon sok webes oldal és fórum foglalkozik a témával, ahol különféle tippeket, tanácsokat olvashatunk a természetes táplálási módszerrel kapcsolatban. Csak bátran: ez az etetési módszer sokkal egyszerűbb, mint amilyennek elsőre tűnik.
Előítéletek
Sok kutyatulajdonosban kétségek merülnek fel a BARF táplálási módszerrel kapcsolatban, mivelhogy az állateledel gyártók és az állatorvosok gyakran óvva intik őket a nyers hússal és csontokkal történő etetéstől.
Állítják, hogy a nyer hús nem biztonságos a benne fellelhető élősködők és az esetleges szalmonella mérgezés miatt. Csak a granulátumok képesek biztosítani a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt, hangoztatják. A csontok életveszélyesek- figyelmeztet az állateledel gyártók szövetsége. A nyers alapanyagokkal történő etetést drágának és időigényesnek vélik.
Ahogy az már bebizonyosodott a kutyák emésztése a húsevő állatokéval azonos. Ez azt jelenti, hogy emésztése a nyers húsok és csontok lebontásához való. Egészséges szervezete, a szalmonellával vagy más baktériumokkal, de még a parazitákkal is könnyen elbánik. A kutya gyomorsava olyan erős, hogy gond nélkül megemészti a nyers húst és a csontokat is. Hasonlóképp likvidálja a baktériumokat és a parazitákat.
Egyáltalán nem szükséges minden egyes etetésnél figyelni a tápanyagok értékeit. Ezt csak az állateledelek gyártói állítják. Az étrend kiegyensúlyozottsága több hét leforgása alatt egyensúlyba kerül, úgy ahogyan az a természetben is működik. A nyers, természetes étrend esetében, nem olyan nagy gond, ha a kutya egy ideig egyoldalú táplálékot kap, feltételezve, hogy rendszeresen jutalomfalatokat díjazzák őket.
A BARF etetési módszer egyáltalán nem olyan idő és pénzigényes összehasonlítva a granulátumokkal történő etetéssel. Kezdetekben még sok gondot idéznek elő maguknak a gazdák, aggódnak nem e hiányzik kutyájuknak valami, ezért hajlamosak túl sok étrendkiegészítőt vásárolni nekik. A hús és a csontok, amikkel etetik kutyájukat, gyakran húsipari hulladékból származik és nem kerülnek jóval többe, mint az átlag minőségű eledelek.
A nyers hús előhívja a kutya agresszivitását- ez az állítás is csak egy további rege, melyet nagyon nehéz leépíteni. A nyers hús semmilyen hatással nincs a kutya viselkedésére, a kutya-ember kapcsolat csak és kizárólag nevelés kérdése.
Előnyök
nincs többé fogkő
eltűnik a kellemetlen kutyaszag
kevesebb élősködő
erős immunrendszer
jóval kevesebb ürülék
erősebb inak és szalagok
jobb izomzat
gyorsabb lefolyású ízületi gyulladások
kevesebbszer előforduló súlyproblémák
drasztikusan csökken a gyomor torzió esélye
szép, egészséges, fénylő szőrzet
A gyakorlatban
Mivelhogy a kutyák is különböznek egymástól, mindenképp figyelje meg sajátját, hogy az előírt étrend tökéletesen passzoljon hozzá. Vannak olyan kutyák, melyek egyáltalán nem viselik jól a gabonával történő etetést, vagy a nyers hús és csontokból álló étrendre történő átállás eleinte gondot okoz nekik. Néhány kutya egyáltalán nem szereti a belsőségeket, de a zöldségeket sem. A következő étrend csak kiindulási pontként szolgál.
A húst célszerű nagyobb darabokra vágni, esetleg csontos részekkel együtt meghagyni, mivelhogy a rágás rendkívül fontos része a fogápolásnak.
A húst és a gabonaféléket nem célszerű egyidejűleg adni, mivel ez felfúvódást okoz. Tehát a kutya napi kétszer kellene, hogy étkezzen, természetesen csak abban az esetben, ha gabonafélékkel is szeretné őt etetni. Annak okán is, hogy így elkerülje- a gyomor torzió kialakulásának esélyét, és a könnyebb emésztés elősegítése miatt.
A heti egyszeri böjtnapon csak zöldségfélék, vagy pehely adása ajánlott. Amennyiben ezt a kutya jól viseli érdemes teljesen ételmentes napot tartani- csak vízzel itatni.
Zöldséget magában, de hússal együtt is adhatnak a kutyának. Bizonyos kutyák nem szeretik a zöldséget, nekik érdemes darálthúshoz zöldségpürét keverni.
Ha abból indulunk ki, hogy a kutya napi kétszer kap enni, akkor hetente tizenkét adag ételt kap (ha heti egyszer koplaló napot tart). Ezt a 12 adagot 8 húsos-csontosra, 4 zöldségesre és 4 gabonás- tejes adagra oszthatjuk el.
Példa: 4 adag kizárólag húsos-csontos
4 adag húsos-zöldséges
4 adag gabonás-tejes
Amennyiben nem kíván gabonaféléket adni kutyájának, úgy a zöldségek 10-25%-át, a húsos csontok, belsőségek és színhús 75-90%-át tegye ki az étrendnek. A csontok hányada (itt nyers húsosontokra gondolunk) nem kellene, hogy több legyen, mint a teljes étkezés 30%-a, legideálisabb úgy a 10%-os mennyiség.
Gabona adag:
Pehely íróval, vagy kecsketejjel, esetleg répalével. Ehhez időnként tojást, kemény sajtot, joghurtot is adhatunk.Egyes kutyák allergiások lehetnek a gabonákra. Az allergiás, artritiszes, rákos kutyákat nem lenne szabad semmilyen gabonával etetnünk.
Húsadag:
Hús és csontok fűszernövényekkel és növényi olajokkal
Zöldségadag:
Nyersen reszelve, vagy enyhén párolt zöldség, szintén adhatjuk sült vagy nyerssajttal, vagy joghurttal. Ehhez 1-2 teáskanál olaj.
Hús/csontok: marha – izom, szív, lép, vesék, gyomor, máj, farok, fejhús, minden csont, főleg puhák
csirke – egész csirke, nyak, hát, máj, szív… csontok csak nyersen!
tojás- nyersen héjastól
belsőségek – csak heti 1-2 alkalommal. Egy kb 30kg-os kutyának, úgy 200-300g máj, gyomor adható heti 1-2 alkalommal
sertéshús – kizárólag jól megfőzve!
zöldségek: saláta, sárgarépa, cukkíni, brokkoli, csírák, gyógynövények (csalán, pitypang) … minél zöldebb, annál jobb, változatosan
Kerüljük a nyers krumplit, avokádót és a hagymát.
gyümölcsök: alma, banán, szőlő (ügyeljünk a peszticid mérgezésre), kivi…
gyógynövények: lucerna, tengeri algák, kapor, petrezselyem,
olajok: hal, bogáncs, olíva, lenmag… (hidegen sajtolt), váltogatni, főleg téli időszakban
vitaminok: stresszes időszakban vagy betegségek idején C-vitamin, E, K1, időszakosan pedig B-komplex
heti 1-2 alkalommal csipet só
Az étel mennyisége
Elmondhatjuk, hogy egy átlagosan aktív kutya saját súlyának kb 2%-nak megfelelő ételmennyiséget igényel naponta (30 kg-os kutya esetében ez 600g élelem naponta -két 300g-os adagra osztva). Azonban a kutyáknak az aktivitásuktól és életkoruktól függően eltérő metabolizmusuk van. A nagyon aktív kutyák saját testtömegük akár 3-4% -át is igényelhetik naponta. A fejlődésben lévő kölykök még akár 10% -ot is.
Tanácsadás – avagy miért éppen BARF
Mi is az a BARF?
A „BARF” kifejezést először Debbie Tripp amerikai hölgy használta azokra a kutyatulajdonosokra, akik friss, nyers eledellel etették kedvenceiket. Ebben az esetben a BARF (Born Again Raw Feeders) jelentése – újrahasznosított nyers élelem. Később ez a kifejezés módosult a Biologically Appropriate Raw Foods kifejezésre, melynek jelentése – biológiailag alkalmas nyers élelem.
Kész eledel (granulátumok) – mi is ez?
Csak kevés tulaj tudja, milyen ízesítőket tartalmaznak valójában a granulátumok. A tápokba kevert különféle kémiai anyagokról, tartósítószerekről, ízfokozókról már szinte minden állatbarát értesült, ezért időközben számos állateledel gyártó átállt a vegyszermentes tápok készítésére. Arra azért még mindig nem derült fény, miként lehetséges az, hogy az ilyen vegyszermentes termékek több mint egy éves szavatossági idővel rendelkeznek. Ennek egyetlen oka lehet, hogy a gyártók olyan alapanyagokat használnak, melyek már eleve kemikáliákkal tartósítottak. Ezért az ilyen alapanyagokból gyártott termékekhez már nem szükséges azokat hozzátenni. Amikor egy zsákon az áll, hogy „vegyszermentes”, az csak annyit jelent csupán, hogy a gyártási eljárás során, a gyártó már nem kevert bele további kémiai anyagokat. Ennek ellenére a félkész termékek, mint a csontliszt, vagy a gabonalisztek még mindig tartalmazhatnak konzerváló anyagokat.
További problémaforrás még a gyártási folyamat átláthatatlansága és a felhasznált alapanyagok minősége. Jó lenne tudni, valójában mi minden megengedett, és értendő az „állati melléktermékek”, „baromficsontliszt”, „halcsontliszt”, vagy „csontliszt” kifejezések alatt. Állati maradványokat találhatunk még a legjobb eledelekben is: Tyúkok- lábait, csőrét, tollát, ürülékét; Marhák- vérét, bőrét, patáit, ürülékét, vizeletét…. és ezekhez még zöldségipari és gabonaipari hulladékokat is.
A baromfilábak, tollak, és a patás állatok patái nagyon nagy mennyiségben tartalmaznak bizonyos típusú fehérjét, melyet aztán beleszámolnak az elfogadott mennyiségű nyers fehérjebevitel értékébe. A kutyák azonban ezt a típusú fehérjét nagyon nehezen emésztik meg, és csak kismértékben épül be szervezetükbe. Az összes granulátum nagy részét (60-90%) őrlemények alkotják. Ami a csomagoláson feltüntetett összetevőket illeti, többnyire ezek az őrlemények fajtánkét kerülnek megnevezésre, és így előfordulhat, hogy a húsőrleményt az első helyen tüntetik fel. A vitaminok, enzimek, aminosavak és a telítettlen zsírsavak a magas hőkezelés következtében teljesen, vagy részben megsemmisülnek, ezzel szemben sajnos a gyógyszerek és különféle narkotikumok egyáltalán nem károsodnak. Ezekre az összetevőkre a tápszereket pedig egyáltalán nem tesztelik.
Elgondolkodott már valaha azon, hol végzik hallott kedvenceink tetemei? A válasz igen egyszerű és sokkoló, a hús és csontliszt keverékekben. E mellett gyakran az is megesik, hogy az egyes részek nem kerülnek időben eltávolításra- az elaltatott állatok bolhanyakörve, szupermarketekből származó húsok csomagoló anyaga… mind feldolgozásra kerül a hús- csontlisztekbe.
Gyakran kerül mángold sűrítmény is a keverékekbe, mert sötétre festi az ürüléket, és mivel az ürülék sokáig marad a bélrendszerben keménnyé is válik – kedvelt eljárási módja ez sok gyártónak.
A kutya a húsevők csoportjába tartozik
Hasonlóan, mint elődje a farkas, a kutya is a húsevők közé tartozik. Mindemellett a farkas nem csak kizárólag hússal táplálkozik. Az elejtett vadak mellett a farkas étrendjében gyümölcs, gabona, erdei termések, fűfélék, kukacok, rovarok, de növényevő állatok ürüléke is előfordul. A farkas jobbára nála nagyobb állatokat zsákmányol, amikor is szinte az egész állatot a legnagyobb csontok kivételével elfogyasztja. Megeszi a szőrős bőr nagy részét, továbbá az emésztőrendszer egy részét is. Az egész állat elfogyasztásával és megemésztésével hozzájut az összes számára nélkülözhetetlen tápértékhez, úgy mint: fehérjék, zsír, ásványi anyagok, vitaminok, enzimek és ballaszt anyagok.
A kutyáknak húsevőkre jellemző fogazata van, erős szemfogakkal, hogy elfoghassák a zsákmányt, és éles őrlő fogakkal, melyek a hús és a csontok őrlésében segítik. A növényevő állatokkal ellentétben a kutya nyála nem tartalmaz emésztő enzimeket, és jóval kevesebb nyálat is produkál.
A kutyák nyála igen híg, és inkább csúszó anyagként funkcionál az étel továbbításához, mely a húsevő állatok esetében nagyobb darabokból áll. A növényevő állatokkal ellentétben a kutyák gyomra is jóval nagyobb, akár 8-szor nagyobb, mint egy ló gyomra annak testtömegéhez viszonyítva. Gyomornedvük 10-szer több fiziológiás sóoldatot tartalmaz, mint az emberé, továbbá a táplálékkal telített gyomor pH értéke 1-nél kisebb, míg az emberé 4-5. A gyomorsav-termelés kiváltója a hús.
A növényevő állatok beleinek hosszával összehasonlítva, a kutya belei igen rövidek. A megevett húst és csontokat maximum 24 óra leforgása alatt teljesen megemészti. A növényevőknél a teljes emésztési folyamat 4-5 napig is eltarthat.
Ezek a megfigyelések egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy a kutyák a húsevők csoportjába tartoznak, ezért növényi alapú őrleményekkel történő etetésük egyáltalán nem helyes. A granulátumokban található gabonafélék a kutyáknak jelentős problémákat okoznak. Az ilyen nemű táplálás esetén nem alakul ki náluk kellő mennyiségű gyomorsav, mivelhogy hiányzik a kiváltó tényező – a hús. Ezáltal, nincs ami a bekerült baktériumokat elpusztítsa, az állat felfúvódik, gyomra eltorzul és elterjednek benne az élősködők. A nyálmirigyek túlterhelté válnak a gabonák emésztéséhez szükséges enzimek előállítása miatt, mivel a hőkezeléssel gyártott granulátumokban csak elvétve fordulnak elő még élő enzimek, és ezen felül a kutyák emésztőrendszere sem megfelelő a nagy mennyiségű növényi táplálék megemésztésére.
Főzéssel az állati fehérjékben az aminosavak lánca megváltozik, amik nagyrésze ezután a kutyák számára haszontalanná válnak. Hőkezelés után a fehérjék nehezen emészthetővé válnak, és nagy mennyiségben veszítenek ásványianyag tartalmukból. Még akkor is, ha a húsfőző levet is megkapja a kutya, az ásványi anyagok nagy részét nem tudja beépíteni szervezetébe.
Azok az aminosavak, melyek a nyers húsban találhatók, alkotják az egészséges kutya immunrendszerének alapját.
A granulátumokban a zsírok Etoxikin, BHA és BHT tartósítószerek segítségével kerülnek konzerválásra. Ezek a tartósítószerek kárt tehetnek a fehérvérsejtekben, gyengíthetik az immunrendszert és meggátolhatják a megfelelő glükózfelvételt. Mivel ezek az anyagok növelik a rákos sejtek kialakulásának esélyét, az emberi fogyasztásuk szigorúan tilos. Az Omega-3 zsírsavak teljesen hiányoznak a granulátumok összetételéből, mivel ezek konzerválása a mai napig nem lehetséges.
A granulátumokon élő kutyák optimális esetben túlélik az ilyen etetést, látszólag egészséges életet élnek, de sajnos jóval gyakrabban betegszenek meg. Az enzim-, aminosav-, antioxidáns- és a telítettlen zsírsavak hiányának köszönthetően immunrendszerük igen gyengévé válik. Nyálmirigyeik túlterheltek és nem működnek megfelelően, pofájukban fogkő és krónikus gyulladás alakul ki, mely így még tovább gyengíti az állatok immunrendszerét.
Eközben a gazdák különféle diétás étrendre fogják kedvenceiket, hogy így elnyomják a megbetegedés tüneteit, melyeket a kész száraz tápokkal való etetés idézett elő. Ha nem lenne túlontúl szomorú ez a tény, még nevethetnénk is a helyzet iróniáján.
Hogyan tovább?
Egyre több tulajdonos kezdett el foglalkozni kutyája egészségének megőrzésével és ennek okán annak étrendjével. Sokan áttértek a természetes nyers hús és csontokkal történő etetési módra. A rég elfeledett könyvek, mint például Juliette de Bairacli Levy írásai, újra olvasókra találtak, és számos új könyv is megjelent a piacon ebben a témában. Azok, akik áttértek a BARF elv alapján történő etetésre, észlelték kedvenceik egészségének javulását. Eltűntek a bőrproblémák, a kanok energikusabbá váltak a nőstények pedig jobban viselték a vemheséget és kevesebb problémával küzdöttek meg kölykeik gondozása során.
Ma már nagyon sok webes oldal és fórum foglalkozik a témával, ahol különféle tippeket, tanácsokat olvashatunk a természetes táplálási módszerrel kapcsolatban. Csak bátran: ez az etetési módszer sokkal egyszerűbb, mint amilyennek elsőre tűnik.
Előítéletek
Sok kutyatulajdonosban kétségek merülnek fel a BARF táplálási módszerrel kapcsolatban, mivelhogy az állateledel gyártók és az állatorvosok gyakran óvva intik őket a nyers hússal és csontokkal történő etetéstől.
Állítják, hogy a nyer hús nem biztonságos a benne fellelhető élősködők és az esetleges szalmonella mérgezés miatt. Csak a granulátumok képesek biztosítani a kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt, hangoztatják. A csontok életveszélyesek- figyelmeztet az állateledel gyártók szövetsége. A nyers alapanyagokkal történő etetést drágának és időigényesnek vélik.
Ahogy az már bebizonyosodott a kutyák emésztése a húsevő állatokéval azonos. Ez azt jelenti, hogy emésztése a nyers húsok és csontok lebontásához való. Egészséges szervezete, a szalmonellával vagy más baktériumokkal, de még a parazitákkal is könnyen elbánik. A kutya gyomorsava olyan erős, hogy gond nélkül megemészti a nyers húst és a csontokat is. Hasonlóképp likvidálja a baktériumokat és a parazitákat.
Egyáltalán nem szükséges minden egyes etetésnél figyelni a tápanyagok értékeit. Ezt csak az állateledelek gyártói állítják. Az étrend kiegyensúlyozottsága több hét leforgása alatt egyensúlyba kerül, úgy ahogyan az a természetben is működik. A nyers, természetes étrend esetében, nem olyan nagy gond, ha a kutya egy ideig egyoldalú táplálékot kap, feltételezve, hogy rendszeresen jutalomfalatokat díjazzák őket.
A BARF etetési módszer egyáltalán nem olyan idő és pénzigényes összehasonlítva a granulátumokkal történő etetéssel. Kezdetekben még sok gondot idéznek elő maguknak a gazdák, aggódnak nem e hiányzik kutyájuknak valami, ezért hajlamosak túl sok étrendkiegészítőt vásárolni nekik. A hús és a csontok, amikkel etetik kutyájukat, gyakran húsipari hulladékból származik és nem kerülnek jóval többe, mint az átlag minőségű eledelek.
A nyers hús előhívja a kutya agresszivitását- ez az állítás is csak egy további rege, melyet nagyon nehéz leépíteni. A nyers hús semmilyen hatással nincs a kutya viselkedésére, a kutya-ember kapcsolat csak és kizárólag nevelés kérdése.
Előnyök
A gyakorlatban
Mivelhogy a kutyák is különböznek egymástól, mindenképp figyelje meg sajátját, hogy az előírt étrend tökéletesen passzoljon hozzá. Vannak olyan kutyák, melyek egyáltalán nem viselik jól a gabonával történő etetést, vagy a nyers hús és csontokból álló étrendre történő átállás eleinte gondot okoz nekik. Néhány kutya egyáltalán nem szereti a belsőségeket, de a zöldségeket sem. A következő étrend csak kiindulási pontként szolgál.
A húst célszerű nagyobb darabokra vágni, esetleg csontos részekkel együtt meghagyni, mivelhogy a rágás rendkívül fontos része a fogápolásnak.
A húst és a gabonaféléket nem célszerű egyidejűleg adni, mivel ez felfúvódást okoz. Tehát a kutya napi kétszer kellene, hogy étkezzen, természetesen csak abban az esetben, ha gabonafélékkel is szeretné őt etetni. Annak okán is, hogy így elkerülje- a gyomor torzió kialakulásának esélyét, és a könnyebb emésztés elősegítése miatt.
A heti egyszeri böjtnapon csak zöldségfélék, vagy pehely adása ajánlott. Amennyiben ezt a kutya jól viseli érdemes teljesen ételmentes napot tartani- csak vízzel itatni.
Zöldséget magában, de hússal együtt is adhatnak a kutyának. Bizonyos kutyák nem szeretik a zöldséget, nekik érdemes darálthúshoz zöldségpürét keverni.
Ha abból indulunk ki, hogy a kutya napi kétszer kap enni, akkor hetente tizenkét adag ételt kap (ha heti egyszer koplaló napot tart). Ezt a 12 adagot 8 húsos-csontosra, 4 zöldségesre és 4 gabonás- tejes adagra oszthatjuk el.
Példa: 4 adag kizárólag húsos-csontos
4 adag húsos-zöldséges
4 adag gabonás-tejes
Amennyiben nem kíván gabonaféléket adni kutyájának, úgy a zöldségek 10-25%-át, a húsos csontok, belsőségek és színhús 75-90%-át tegye ki az étrendnek. A csontok hányada (itt nyers húsosontokra gondolunk) nem kellene, hogy több legyen, mint a teljes étkezés 30%-a, legideálisabb úgy a 10%-os mennyiség.
Gabona adag:
Pehely íróval, vagy kecsketejjel, esetleg répalével. Ehhez időnként tojást, kemény sajtot, joghurtot is adhatunk. Egyes kutyák allergiások lehetnek a gabonákra. Az allergiás, artritiszes, rákos kutyákat nem lenne szabad semmilyen gabonával etetnünk.
Húsadag:
Hús és csontok fűszernövényekkel és növényi olajokkal
Zöldségadag:
Nyersen reszelve, vagy enyhén párolt zöldség, szintén adhatjuk sült vagy nyerssajttal, vagy joghurttal. Ehhez 1-2 teáskanál olaj.
ÖSSZETEVŐK:
Pehely: zab, árpa, rozs, köles, amarant, búzacsíra, kókusz háncs, kukoricaliszt
Hús/csontok: marha – izom, szív, lép, vesék, gyomor, máj, farok, fejhús, minden csont, főleg puhák
csirke – egész csirke, nyak, hát, máj, szív… csontok csak nyersen!
tojás- nyersen héjastól
belsőségek – csak heti 1-2 alkalommal. Egy kb 30kg-os kutyának, úgy 200-300g máj, gyomor adható heti 1-2 alkalommal
sertéshús – kizárólag jól megfőzve!
zöldségek: saláta, sárgarépa, cukkíni, brokkoli, csírák, gyógynövények (csalán, pitypang) … minél zöldebb, annál jobb, változatosan
Kerüljük a nyers krumplit, avokádót és a hagymát.
gyümölcsök: alma, banán, szőlő (ügyeljünk a peszticid mérgezésre), kivi…
gyógynövények: lucerna, tengeri algák, kapor, petrezselyem,
olajok: hal, bogáncs, olíva, lenmag… (hidegen sajtolt), váltogatni, főleg téli időszakban
vitaminok: stresszes időszakban vagy betegségek idején C-vitamin, E, K1, időszakosan pedig B-komplex
heti 1-2 alkalommal csipet só
Az étel mennyisége
Elmondhatjuk, hogy egy átlagosan aktív kutya saját súlyának kb 2%-nak megfelelő ételmennyiséget igényel naponta (30 kg-os kutya esetében ez 600g élelem naponta -két 300g-os adagra osztva). Azonban a kutyáknak az aktivitásuktól és életkoruktól függően eltérő metabolizmusuk van. A nagyon aktív kutyák saját testtömegük akár 3-4% -át is igényelhetik naponta. A fejlődésben lévő kölykök még akár 10% -ot is.